Elsősegély otthon: a leggyakoribb téli balesetek és kezelésük

Szerző: Virusmaszk.hu január 14 3 min read

A téli időszak nemcsak az ünnepekről és a pihenésről szól, hanem ilyenkor sajnos a háztartási és kültéri balesetek is nagyobb számban történnek. Akár fagyos utakról, akár a konyhai készülődésről vagy a fűtési szezonról beszélünk, ezek mind-mind rejtett veszélyeket is hordoznak. Az otthoni elsősegély alapja, hogy ne csak a kötszerek legyenek kéznél, hanem az alkalmazásukhoz megfelelő tudás is, így pontosan tudjuk, mihez nyúljunk, ha bekövetkezik a baj.

1. Csúszásos sérülések és rándulások

A jeges járdák, gyalogátkelőhelyek, vagy egy hótakaró alatt megbúvó jégréteg a téli szezonban igen nagy kihívást jelentenek - egyetlen rossz mozdulat is elég a ficamhoz vagy zúzódáshoz.

Mit tegyünk esés után?
Ha megtörtént a baj, az első és legfontosabb a nyugalom megőrzése és a sérülés súlyosságának felmérése.

zúzódás: ha a bőr nem szakadt át, de duzzanat és véraláfutás keletkezik, alkalmazzuk a R.I.C.E. módszert (Rest – Pihentetés, Ice – Jegelés, Compression – Kompresszió, Elevation – Megemelés). Ezt a protokollt a 70-es években alkotta meg dr. Gabe Mirkin, viszont azóta maga az eljárás feltalálója is kijelentette, hogy jeget csakis közvetlenül a sérülést követően, fájdalomcsillapításra használjunk, maximum 10 perces hűtést legalább 20 perces szünet kövessen, és a protokollt maximum kétszer ismételjük.
ficam vagy törés gyanúja: ha a végtag rendellenes állású, vagy az illető nem tudja mozgatni, ne próbáljuk „helyrerakni” - rögzítsük a jelenlegi állapotában, és hívjunk orvost.

Szükséges eszközök:

hideg gélpárna, jégzselé: érdemes mindig a fagyasztóban tartani egyet.
rugalmas pólya (fásli): a sérült ízület stabilizálására.

2. Horzsolások és sebellátás

A téli sportok vagy akár egy kerti hólapátolás közbeni esés során gyakoriak a horzsolt sebek. Bár ezek felületinek tűnnek, a fertőzésveszély miatt a sebfertőtlenítés elengedhetetlen lépés.

A helyes sebellátás lépései:

tisztítás: mossuk ki a sebet tiszta vízzel, hogy eltávolítsuk a mechanikai szennyeződéseket (föld, homok, jégmentesítő só).
sebfertőtlenítés: használjunk fájdalommentes, modern készítményeket. Kerüljük a tiszta alkoholt közvetlenül a nyílt sebbe, mert roncsolja a szöveteket és lassítja a gyógyulást.
fedés: a horzsolás nedvedző seb, ezért olyan kötszert válasszunk, ami nem ragad bele a sebágyba.

3. Kisebb égések a konyhában és a fűtőtesteknél

A sütés-főzés és a forró teák időszakában a forrázásos és égési sérülések száma sokszorosára nőhetnek. Ha bekövetkezik a baleset, fontos, hogy ne maradjon kezeletlenül a sérülés.

Az égés fokozatai és teendők:

elsőfokú égés: csak a bőrfelszín vörösödik meg (pl. forró tepsi érintése). Teendő: Folyassunk rá langyos-hideg (nem jeges!) csapvizet legalább 15-20 percig.
másodfokú égés: hólyagok jelennek meg. Szigorúan tilos a hólyagokat kiszúrni, mivel ez a szervezet természetes steril védőrétege.

Fontos: felejtsük el a szájról-szájra terjedő„házi praktikáit”! Se tejföl, se olaj, se liszt nem kerülhet az égésre, mert ezek súlyos fertőzést okozhatnak, gátolhatják a hűtési folyamatokat és nehezítik a kezelést, mivel a sérült bőrt nehéz tisztítani a rárakott zsíros vagy poros anyagoktól.

4. Melyik termék mire való? – Útmutató az otthoni patikához

Az otthoni elsősegély doboz tartalma nem sokat ér abban az esetben, ha nem tudjuk, melyik fázisban mit alkalmazzunk. Lényeges ezért tudni, hogy a dobozban található termékek közül melyik mire való.

Sebfertőtlenítők
A sebfertőtlenítés célja a kórokozók elpusztítása anélkül, hogy gátolnánk a bőr regenerációját.

povidon-jód oldat: széles spektrumú fertőtlenítő. Barnás színe miatt jól látható, hol kezeltük a felületet. Jódérzékenyek és pajzsmirigybetegségben szenvedők nem használhatják!
oktenidin vagy klórhexidin alapú spray-k: színtelenek, nem csípnek, így gyermekeknél is ideálisak. Kiválóan alkalmasak nyálkahártya-közeli sebekre is.

Kötszerek és tapaszok

sebtapasz (gyorskötöző): kisebb vágásokra, horzsolásokra. Érdemes vízálló és „szenzitív” (érzékeny bőrre való) változatot is tartani.
steril mull-lap: nagyobb felületű sebek fedésére. Ezt mindig rögzíteni kell ragasztószalaggal vagy pólyával.
öntapadó sebfedő: egy modern alternatíva, amely egyesíti a gézlapot és a ragasztót. Nagyon kényelmes és stabil.
vérzéscsillapító vatta/szivacs: orrvérzés vagy mélyebb vágás esetén gyorsítja a véralvadást.

5. Speciális téli veszély: A fagyás

Bár ritkábban esik róla szó az otthoni elsősegély kapcsán, a tartós kinti tartózkodás utáni bőrpír és zsibbadás a fagyás első jele lehet. Amit semmiféleképpen NE tegyünk: Ne dörzsöljük a fagyott testrészt hóval, mivel a jégszemcsék apró mikrosérüléseket okoznak a bőrön.

A kezelés kulcsa a fokozatos felmelegítés - langyos (nem forró!) vízbe áztassuk a végtagot, és itassunk a sérülttel meleg, cukros teát.

6. Elsősegély felszerelés gépjárművekhez

Magyarországon a közúti járművek forgalomban tartásának alapfeltétele az elsősegélycsomag megléte. Személyautókhoz az úgynevezett „B” típusú elsősegély csomag megléte az előírás. A „B” típusú doboz tartalma szigorúan meghatározott (6/1990. KöHÉM rendelet), a legfontosabb elemei közé tartoznak a steril kötszerek, fertőtlenítők, rozsdamentes olló, ragtapasz, háromszögletű kendő és a fóliakesztyű.

Az elsősegélynyújtó felszerelés a KRESZ szerint kötelező, ugyanakkor közúti ellenőrzés során, ennek hiánya miatt a gépkocsivezető nem büntethető. Viszont, ha egy baleset során az elsősegélynyújtási kötelezettségének az elsősegély csomag hiánya miatt nem tesz eleget a sofőr, akkor már nem csak szabálysértési, hanem személy ellen elkövetett bűncselekmény miatt vonható felelősségre.

Szabálysértési bírságra számíthat a járművezető abban az esetben is, ha ugyan van nála készenlétben elsősegély csomag, de annak időközben lejárt a szavatossági ideje. A lejárt alkalmazhatósági idejű elsősegélynyújtó felszerelés a jogszabályban foglaltaknak nem felel meg, ezért olyannak kell tekinteni, mintha nem is rendelkezne vele a sofőr.