Az orvosi maszkok és az FFP maszkok között elsősorban anyagukat és hatékonyságukat tekintve van különbség. Az orvos maszkok alapja egy speciális textil, míg az FFP maszkok polipropilén anyagból készülnek.
A szelepes, illetve szelep nélküli maszkok között egyrészt az a különbség, hogy a szeleppel ellátott típusok viselése sokkal kényelmesebb, ez azonban csak viselőjét óvja meg a vírusoktól. Ezzel szemben a szelep nélküli típusok azt is meggátolják, hogy másokat megfertőzzön.
A gyermekeknek szánt maszkok kisebb méretűek, így komfortosak a gyerkőcök számára, valamint mintázatuknak köszönhetően szívesebben is viselik azokat.
A SARS-CoV-2 vírus ellen - és egyéb más vírusok ellen is - az FFP3-as maszkok nyújtják a legnagyobb védelmet, ezek ugyanis megszűrik a levegőben szálló részecskék 99%-át egészen 0,3 μm-es méretig.
Az szeleppel ellátott FFP3-as maszkok bár megvédenek minket attól, hogy ne fertőződjünk meg, az is fontos, hogy mi se adjuk tovább másoknak a fertőzést, így megfelelőbb választás a szelep nélküli típus.
Az egyes baktériumok és vírusok - így a koronavírus is - bizonyos ideig fertőző képesek maradnak az egyes felületeken. Ez pedig sajnos a maszkokra is igaz.
A maszkok külső és oldalára könnyedén megtelepedhetnek a vírusok, mivel a sebészi és FFP maszkok egyszer használtosak, és nem moshatók, így ezek esetében a fertőzés megelőzésének érdekében figyelni kell a maszk helyes felhelyezésére.
A maszk felhelyezésének lépései:
Alaposan mossunk kezet.
Mielőtt felhelyeznénk, ellenőrizzük le, hogy a maszk megfelelő állapotban van, sehol nem találni rajta lyukat vagy bármilyen más hibát.
A maszkot a fülre akasztható pántoknál fogjuk meg.
A pántokat a fül mögé akasztjuk.
A maszk felső részén található merevítőt az orrnyeregre igazítjuk. A merevítőt egyik kézzel megfogjuk, majd a másikkal a maszkot az áll alá igazítjuk - széthúzzuk - úgy, hogy sehol se álljon el az arcunktól.
A maszk felhelyezése után fontos, hogy többet ne nyúljunk se az arcunkhoz, se a maszkhoz.
A védőruházatok óvják viselője egészségét és testi épségét a különféle veszélyeztető kémiai, fizikai, valamint biológiai hatásokkal szemben.
A leggyakrabban a következők ellen nyújtanak védelmet: mechanikai és fizikai hatások, nedvesség vagy víz hatása, hőhatás, lánghatás, hideg, vegyszerek, növényvédő szerek, fertőző anyagok, rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, ív hatása, láncfűrészek hatása, radioaktív anyagok.
A védőruházatok óvják viselője egészségét és testi épségét a különféle veszélyeztető kémiai, fizikai, valamint biológiai hatásokkal szemben. Ezzel szemben a munkaruhák a munkavállaló saját ruházatát védik a fokozott igénybevételtől és koszolódástól, bizonyos esetekben pedig helyettesítik is a hétköznapi viseletet.
Mivel a védőruházatokat abból a célból fejlesztették ki, hogy megóvják viselőjük egészségét és testiépségét, így a járvány idején is érdemes igénybe venni ezeket.
Ezek a védelmi eszközök ugyanis megakadályozzák, hogy a testünk egyébként szabadon hagyott területein keresztül megfertőződjünk.
Az antitest gyorstesztek arra tudnak válaszadni, hogy a tesztelő a tesztelés időpontjában átesett-e már a fertőzésen, vagyis termel-e a szervezete antitestet. Ezt a típusú tesztet vérmintából végzik.
Ezzel szemben az antigén gyorsteszt azt mutatja meg, hogy jelenleg fertőzöttek vagyunk-e a koronavírussal, ehhez az orrból vagy szájból szükséges mintát venni.
A PCR és a szerológiai tesztekkel szemben az antigén és antitest tesztek legnagyobb előnye, hogy az eredmény sokkal hamarabb elérhető lesz számunkra, ugyanis már 15 perc alatt megtudjuk a teszt eredményét.
Az alkoholos kézfertőtlenítők magas alkohol tartalmuk miatt elpusztítják a baktériumokat, gombákat és vírusokat. Mivel azonban ezek a szerek kizárólag a már bőrünkön lévő vírusok elpusztítására képesek, így a kézfertőtlenítők nem szolgálnak megelőzési célokat.
A kézfertőtlenítők lényegében addig nyújtanak védelmet, míg hozzá nem érünk valamilyen fertőzött - vagy feltehetően fertőzött - eszközhöz, ezért fontos, hogy lehetőségeinkhez mérten minél gyakrabban alkalmazzuk őket.
A kézfertőtlenítők használata nem helyettesíti a kézmosást, a WHO továbbra is a minél gyakoribb és minél alaposabb kézmosást tartja az egyik legfontosabb lépésnek a fertőzés elleni védekezésben, erre azonban gyakran nincs lehetőségünk.
Ezekben az esetekben (pl.: tömegközlekedési eszközön utazva) nyújtanak megoldást a kézfertőtlenítők.
Mivel a láz a koronavírus fertőzés egyik leggyakoribb és legkorábban jelentkező tünete, így fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minél gyakrabban mérjünk lázat.
Annak érdekében, hogy ne fertőzzünk meg másokat, minden nap mérjünk lázat legalább egyszer, ez kiemelten fontos, ha a fertőzés legapróbb tüneteit is észleljük magunkon, valamint mielőtt olyan épületbe érkeznénk, ahol sok emberrel találkozhatunk (pl.: oktatási intézmény, munkahely).
Egy egészséges felnőtt ember normális testhőmérséklete 36-37 ° C, hőemelkedésről beszélünk abban az esetben, ha ez 37 ° C fölé emelkedik, láznak pedig azt nevezzük, ha a testhőmérséklet a 38 ° C-ot is átlépi.
Az érintésmentes lázmérők lényege, hogy a homlokunk elé tartva őket is meg tudják mérni a testhőmérsékletünket.
Ezek alkalmazása leginkább azokon a helyeken fontos, ahol naponta több ember lázmérésére is szükség van, az érintésmentes eszközöknek köszönhetően azonban elkerülhető, hogy éppen ezekkel adjuk át egymásnak a vírust, azok ugyanis a legtöbb felületen bizonyos ideig életképesek maradnak.
Fontos leszögezni, hogy a régi típusú valóban higannyal működő lázmérők hazánkban az Uniós szabályozásoknak megfelelően 2009 óta nem forgalmazhatók, ezzel tehát csak abban az esetben találkozhatunk, ha otthon még fellelhető egy régi darab.
Létezik azonban egy ehhez teljes mértékben hasonló lázmérő típus, ebben azonban a higanyt valamilyen más ehhez hasonló anyaggal helyettesítik, ezek hatékonysága megegyezik a digitális kijelzős változatokkal.
Tehát maga a mérés pontossága ugyanolyan, a pontatlanság a leolvasásban rejlik, a digitális lázmérők ugyanis egyértelműen kiírják legalább egy tized pontossággal az értéket, ezzel szemben a hagyományos lázmérők leolvasása sok esetben valódi szem- és agytornának bizonyul.
