Mit tehetünk a varroa atka ellen?

Sajnos nagyon kevés olyan permetszer van, ami kiirtja a varroa atkákat, és nem tesz kárt a méhekben. Ha mégis hatásos a Varroa destructorral szemben, és a méhek nem érzékenyek rá, szinte biztos, hogy a méhész egészségére káros amitráz, vagy oxálsav tartalmú permetszerről beszélhetünk. Mivel a mérgezéses tünetek van, hogy viszonylag későn jelentkeznek a méhészen, sokan túl sokáig félvállról vették a fent említett hatóanyagok negatív hatásait. Szerencsére manapság már a méhészeti egyesületek és a méhészeti konferenciák is szívügyüknek tekintik a méhészek egészségének a megőrzését is.

Mit tehet a méhész saját védelméért?

Ahogy a csípések ellen is felveszi a méhész a védőfelszerelést, úgy érdemes megfelelő védelmet biztosítania a mérgező gázok ellen is. Ez az a pont, ahol sokan elakadnak, mert olyan sokféle védőeszközt kapni, hogy segítség nélkül nehezen fog boldogulni az, aki először szembesül a problémával - már csak azért is, mert a vegyszerek használati utasításában sem szokott szerepelni, pontosan milyen maszk használata kötelező a vegyszer kijuttatása közben.

Mit válasszunk?

Az elsőre is egyértelmű, hogy olyan maszkra van szükség, ami védi az orrot és a szájat. Nagy a kísértés, hogy költséghatékonyság címszóval egyszerű, eldobható FFP3-as maszkot válasszon az ember… azonban ezek a maszkok nem alkalmasak a speciális mérgező anyagok megszűrésére - hiába van aktív szenes szűrőjük.

Ami tényleg megvéd: a gázálarc

A légzésvédő félálarcok és teljesálarcok - azaz a gázálarcok- azok, amik már alkalmasak lehetnek arra, hogy tartósan megvédjék viselőjüket. Mivel a gázok a szemet is irritálhatják, így mindenképpen a teljesálarc viselése az ajánlott, vagy félálarc és védőszemüveg kombinációja. Bár az ikerszűrős félálarcoknak jobb a súlyelosztása, ezért kényelmesek, viszont a zárt gumipántos szemvédők már lehet, hogy nem férnek el az orrnál a félálarc felső pereme miatt, és ez nem csak kényelmetlen, hanem veszélyes is, mert a mérgező gázoknak a legkisebb rés is elegendő.

A legjobb megoldás: a teljesálarc

A teljesálarc esetén nem kell aggódni amiatt, hogy nem fér el egymástól a szűrőbetétes álarc és a védőszemüveg, de két dologra ennél is nagyon figyelni kell: az illeszkedésre és a szűrőbetétre.

Mikor illeszkedik jól a teljesálarc?

Kétféleképpen ellenőrizhető a jó illeszkedés:

1, Vegyük fel szorosra állított pántokkal az álarcot szűrőbetét nélkül, fogjuk be a szűrőbetét csatlakozó nyílását, és lélegezzünk be. Ha “rácuppan” az arcunkra a maszk, akkor jó az illeszkedés.

2, Vegyük fel szorosra állított pántokkal az álarcot szűrőbetét nélkül, fogjuk be a kilégző szelepet, és fújjuk kifelé a levegőt. Az álarcnak távolodnia kell az arcunktól.

Fontos, hogy egyik esetben sem észlelhetünk szivárgást! Szakáll és borosta esetén valószínűleg nem tud tökéletesen illeszkedni a teljesálarc széle, így az említett teszteknél szinte biztos, hogy szivárgás jelentkezik. Ilyen esetben sajnos választani kell az egészség és az arcszőrzet között…

Meddig használható egy teljesálarc?

Ez nagyban függ az igénybevételtől. Elhasználódhatnak a tömítések, a szelepek, a fejszalagok és a látómező is, de a teljesálarc lelke a szűrőbetét, úgyhogy ennek kell kiemelt figyelmet szentelni. A gyártástól számítva maximum 5-6 évig tudja ellátni feladatát egy szűrő - ha aktívan használják, nagyjából fél, másfél év alatt telítődik. Mindenképpen intő jel, ha nehezebben kapunk levegőt a teljesálarcban, illetve szagot, ízt, vagy egyéb ingerlő hatást kezdünk érezni a gázálarc használata ellenére is. Ha olyan mérgező gázt használunk, aminek nincs semmi jelentős irritáló hatása, érdemes minél gyakrabban cserélni a szűrőbetéteket.

Melyik szűrőbetét véd megfelelően?

Amitráz tartalmú vegyszer használata esetén „A” jelű barna, és „P3” fehér színcsíkot keressünk a szűrőbetét oldalán. Oxálsav alkalmazásakor olyan szűrőbetétet válasszunk, aminek az oldalán „E” jelű citromsárga és „P3” fehér színcsík van. Az sem baj, ha még a “B” jelű, szürke csíkot is látjuk a szűrőn. Ha mindkét méhészeti permetszert is használjuk, akkor olyan szűrőt válasszunk, amin az „A”, „E” és „P3” csík is megtalálható.

Senkit ne tévesszen meg az, hogy oxálsav esetén alapvetően csak a „P3” -as jelölésű szűrőbetétet szokták javasolni! Ennek az az oka, hogy egyelőre kizárólag a méhészetben használják gáz formájában, és a gyártók erre ritkán gondolnak. Oxálsav alkalmazásakor mindig használjunk „E” szűrőt is!

Van jobb is

Aki nem csak hobbi szinten űzi a méhészkedést, annak ajánlott beszereznie egy rásegítéssel működő légzésvédőt. Tény, ez a védőfelszerelés az, aminek a legborsosabb az ára, viszont ez biztosítja messze a legkényelmesebb használatot és a legjobb védelmet a méhész számára, mivel teljesen természetesen lehet benne lélegezni, hála egy ventillátoros egységnek, mely az overál felett viselhető.

Forrás: Fekete Róbert